Auf Ungarisch/Magyarul

A tapasztalt kutatókat támogató európai mobilitási program keretében 2019. szeptembertől 24 hónapot töltöttem a berlini Társadalomtudományi Kutatóközpontban. A kutatási program témája a nemzeti identitás bírósági értelmezése volt.

A kutatás a nemzeti és az alkotmányos identitáskoncepciókat mutatta be és hasonlította össze. Mást ért ugyanis identitáson a német Alkotmánybíróság és a német példára gyakran hivatkozó visegrádi országok bíróságai. A német alkotmányelméletben az alkotmányos identitás az alkotmány szövegéhez, az abban megjelenő elvekhez és értékekhez kapcsolódik: azt fejezi ki, hogy a sokféle identitású országlakosok az alkotmányos értékekben megegyezhetnek, az alkotmány szövegében megtestesülő identitást magukénak vallhatják. A visegrádi országok, a 2015-ös migrációs hullámot követően újraértelmezték a nemzeti identitás fogalmát. Identitásukat sok esetben országuk monolit etnikai, kulturális meghatározottságára, valamint a történeti sorsközösségre vezetik vissza. A kutatás összehasonlította és értékelte a német és a visegrádi országok alkotmánybíróságainak jogértelmezését.

A visegrádi országok az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikk (2) bekezdésére hivatkoznak, amikor újraértelmezett identitásukat preferálják egyes uniós kötelezettségek teljesítésével szemben. A kutatás célja ezért az Európai Unió vonatkozó előírásainak elemzése volt. Az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikk (2) bekezdése szerint „[a]z Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is.” Hogy mit is jelent uniós szinten a nemzeti identitás védelme, ahhoz az Európai Unió Bíróságának döntései adnak támpontot. A kutatás során ezért különös hangsúlyt kapott a vonatkozó bírósági esetjog.

A kutatás további kérdése a tagállami bírói jogértelmezés kritikai vizsgálatának lehetősége volt: mely esetekben legitim az uniós tagállami bíróságok identitásértelmezése és milyen vizsgálódás dönthet az értelmezés legitimitásáról. A kutatás célja olyan elméleti keret kidolgozása volt, amely támpontul szolgálhat az uniós integrációval ellentétes tagállami identitásértelmezések bírói felülvizsgálatához. A kutatás eredményeit az általam szerkesztett és részben írt The Jurisprudence of Particularism: National Identity Claims in Central Europe (Oxford: Hart, 2023) kötet tartalmazza.

A kutatás 2019. szeptember 1-től 2021. augusztus 31-ig tartott.

A kutatást az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramja támogatta a Marie Skłodowska-Curie 794368. számú egyéni ösztöndíjszerződés alapján.

Az angol és német nyelven megjelent publikációk listája itt található. A kutatás tárgyában megjelent magyar nyelvű írások:

Az identitás alkotmányjogi koncepciói, in: Csepeli Gy-Grajczár I (szerk.) Töretlenül, Budapest, ELTE TáTK, 2024, 199-212.

Mitől alkotmányos a hagyomány? Fundamentum, 2024, 28(1), 72-78.

Univerzalizmus és partikularizmus az új magyar alkotmányban, Fundamentum, 2022, 26(1-2), 142-145. 

A liberális demokrácia és ami azon túl van, 2019. október 31.,  Élet és Irodalom, Kis János: Alkotmányos demokrácia. Régebbi és újabb közelítések című könyvéről.